Hamvas Béla és a magyarság - előadásvázlat (pdf)
Előadásokon kiosztott jegyzet III. (HinduTantraBibl.pdf)
Előadásokon kiosztott jegyzet V. (SzatAszatSzadaszat.pdf)
Előadásokon kiosztott jegyzet VII. (PranaKundalini.pdf)
Előadásokon kiosztott jegyzet VIII. (AbhinavaBodhapancadasikahun.pdf)
Előadásokon kiosztott jegyzet IX. (Cinmatra_Tanitasok_Jegyzet_IX.pdf)
Előadásokon kiosztott jegyzet X. (Pauranika_Jegyzet_X)
Köszöntő - 500. Last Exit előadás (pdf)
Horváth Róbert eddigi előadásai
2019. január 24.
Srí Ramana Maharsi tanításai IV.
A megvalósítás (tapasz, szádhana, bhávana) módszereire és a megszabadulásra (móksa, mukti) vonatkozó tanítások
Az előző három előadás és a megvalósítás • Bhagaván és jóga (Vicsára szangraham) • Bhagaván és a tradicionális utak (Upadésa száram) • A megvalósításra és a megszabadulásra vonatkozó „végső” tanítások
2018. november 15.
Srí Ramana Maharsi tanításai III.
Az elmére (manasz) vonatkozó tanítások
Az elme (manasz) általános helye az indiai hagyományokban (szánkhja, A. K. Coomaraswamy stb.) • Az elme és a tudat közötti különbségek • Az elme eltűnése (manólaja) és felszámolása (manónása) • Az elme felszámolásából levont téves következtetések • A tiszta elme (suddha manasz) funkciója Bhagavan szerint
2018. október 25.
Srí Ramana Maharsi tanításai II.
Egó, én-gondolat, én-én és az önvaló problematikája
Visszatérés az előző előadásra: az átman-központú tanítás • Az én (nán) és az átman közötti különbség problémái • Az én alsóbb rendű értelme a védántában (aham-vritti, ahankára) • Az én felsőbb rendű értelme a védántában és trika tantrizmusban (aham-aham; paramáhankára, aham-átman, aham) • Az én és az önvaló megkülönböztetése és egybeolvasztása Bhagavannál
2018. szeptember 13.
Srí Ramana Maharsi tanításai I.
Átman-központúság és írott források
A Maharsi jelentőségéről • Az átman eltérő hindú felfogásai • A Maharsi önvaló-centrikus tanítása • A Maharsi-irodalom áttekintése és felosztása
2018. május 31.
Hamvas-beszélgetések IV.
Az előadó Palkovics Tiborral beszélget Hamvas Béla: Poetica metaphysica című művéről
2018. április 19.
Hamvas Béla életművének jelentősége
2018. március 27.
Hamvas-beszélgetések III.
Az előadó Palkovics Tiborral beszélget Hamvas Béla: Mágia szútra című művéről - folytatás
2018. február 22.
Hamvas-beszélgetések II.
Az előadó Palkovics Tiborral beszélget Hamvas Béla: Mágia szútra című művéről
2018. január 25.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 15:
Összegzés
A közel másfél évig tartó előadássorozat áttekintése, előadói értékelése • Kérdezési lehetőség a hallgatók számára a sorozat témáival kapcsolatban
2018. január 11.
Az előadó Palkovics Tiborral, az életmű gondozójával beszélget Hamvas Béla: Álarc és koszorú című új kötetéről.
2017. november 30.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 14:
A nemiség szerepe és helye nem-dualista metafizikai nézőpontból
Három egylényegű fogalom: tradicionális ezoterizmus, közvetlen ösvény, nem-kettősség • Két további fogalom viszonya az előzőkhöz: iniciáció és metafizika • Megjegyzés a misztikáról • A nem-dualizmus indiai példái • Nem-dualizmus mint szolipszizmus • A két nem a non-dualizmuson belül
2017. november 16.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 13:
Eltérő-e a „női szellemi út” és a „férfi szellemi út”?
A testi szexualitás spirituális korlátai • A szellemi út társadalmi vetületei • A „két út” társadalmi és egzisztenciális különbségei • A „két út” szellemi egysége • Különbségek az alapvetően azonos spirituális úton
2017. október 5.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 12:
Szexualitás és metafizikai megvalósítás
A szexualitás kétféle értelme: testi közösüléssel kapcsolatos irányulás (1) és a saját nemiség tudatos megvalósítása (2) • Saját nem és metafizikai realizáció (összefüggések és különbségek a kétfajta megvalósítás között) • A szexualitás első értelmével kapcsolatos misztériumok • Johann Jakob Bachofen női ciklusai: a hetérai, az amazoni és a démétéri korszak • A démétéri szakasz két fázisa: dionüszoszi és apollóni
2017. szeptember 7.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 11:
Léteztek-e nőuralmi civilizációk, és ha igen, mennyiben? Megjegyzések Johann Jakob Bachofen munkássága kapcsán
Tézis: az abszolút ginekokrácia és a teljes matriarchátus nemléte • Bachofen érvei a nőuralmi tendenciák mellett: Lükia, Kária, kantaberek, Lüdia, etruszkok, Asszíria stb. • Munkásságának valódi nagyságáról • A hetérai, az amazoni és a démétéri korszakok bensőbb értelme
2017. június 15.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 10:
Összefoglalás
2017. június 1.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 9:
A krama tradíció néhány alapsajátossága
A metafizikai valóság mint nő (Keleten és Nyugaton) • A krama rövid története (Eredet, kibontakozás, mesterek, szövegek) • Kálí mint metafizikum • A tudatosság ciklusai, sorozatai és körei: Kálí arculatai az egyéni tudatfolyamatokban és a krama rítusaiban
2017. április 20.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 8:
A „női” szellemi erő főbb formái a nem-dualista tantrákban és a trika hagyományban
Saivizmus és sáktizmus egysége a trikában • E tradíció történeti kibontakozása • A dualista tantrák három saktija • Módszerek felettt álló (anupája) „női erők" • A nem-dualista trika további saktijai
2017. március 23.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 7:
Az istenség „férfiúi” és „női” aspektusának hívei: saivák és sákták
Isten és a két nem • A nemek mint Isten hasonlatossága és aspektusai • A saivizmus rövid története • A sakti kultuszának eltérő szintjei: általános és radikális „saktizmus” • Saivák és sákták (Különbségek és összefüggések)
2017. február 23.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 6:
A sakti ideája és alakváltozásai az indiai szentiratokban
A sakti szó jelentései • A védákban • Az upanisadokban • A puránákban • A tantrákban • Az ágamák utáni saivizmusban
2017. január 26.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 5:
Megjegyzések Otto Weininger Nem és jellem valamint Julius Evola A szexus
metafizikája című műve kapcsán
Az előadássorozat eddigi négy előadásának összegzése • A „Nem és jellem”-ről • Pszichológia és metafizika • „A szexus metafizikájá”-ról • Kozmológia és metafizika • Okkultizmus, mágia, vallás és metafizika
2016. december 1.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 4:
A házasság keresztény misztériuma
Az apa és anya elhagyásának (Mt 19,5; Ef 5,31) értelméről • Ágyasság és házasság, monogámia és poligámia (Történeti kontextus) • Összefüggések az „egy test”, a Krisztusban való egyesülés és az Isten országa között • A házasság mint eucharisztikus misztérium (John Meyendorff) • Gyűrű, koszorú, korona • Házasság és metafizikai Egység
2016. november 3.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 3:
Nemekkel kapcsolatos metafizikai rangú felfogások az Ó- és az Újszövetségben
Nem-metafizikai szexuális megkülönböztetések az Ószövetségben • A kétféle teremtéstörténet nemi vonatkozásai • Az androgünitás elve a Teremtés Könyvében • Máté evangeliuma a házasság és az androgünitás kapcsán • Szent páli szöveghelyek exegézise • Az androgünosz ideájáról újra
2016. október 20. - 500. Last Exit előadás
Köszöntő
2016. október 6.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 2:
Az androgünosz ideája és annak történeti kibontakozása a nyugati világban
Platón androgünosz-ideája • Egy mitikus lény megértésének nehézségei • Philón, Plótinosz, katolikus egyházatyák • Neoplatonikusok • Alkímiai hermetika (Rebis) • Következtetések
2016. szeptember 8.
NŐ, FÉRFI, METAFIZIKA 1:
A nemiség és a metafizika viszonylatai
A metafizika mai jelentésárnyalatai • A nemek érvényesítése és a testi szexualitás • Nemiség és metafizikai irányulás • A nemek metafizikai jelentései
2016. június 16.
XIV.
Az előadássorozat összefoglalása
2016. május 19.
XIII.
Elmaradt altémák
Mindentudás és mindenhatóság a saiva sziddhánta hagyomány szerint – A három tudati alapsakti: teremtés, tudás, akarat – Az ahankára eltérő advaita védántin és kasmíri felfogása – Az advaita védánta, a trika és a pratjabhidzsnyá hagyomány történeti kibontakozásáról – Nágárdzsuna és Longcsenpa májá-szimbólumai – Abhinavagupta esztétikaelméletéről (sántarasza, szahridajatá)
2016. május 5.
XII.
Tudati műveletek és tudattal kapcsolatos gyakorlatok
Tudás és gyakorlás mesterséges szétválasztásai – A gyakorlás mint a tudatra vonatkozó valódi tudás érvényesítése (Longcsenpa előkészítő és konkrét gyakorlatai) – A természeti környezet átélésének szerepe a tudat teljességének megtapasztalásában – Az esztétikai-művészeti élmények tudatos átélésének hagyományos funkciói – Abhinavagupta esztétikaelméletéről (sántarasza, szahridajatá) – A szexuális élmények átélésének szerepe a tudatosság felemelésében – Az eredeti „álomjógáról”
2016. április 7.
XI.
Tudatra vonatkozó hasonlatok szentiratokban
Ég, felhők, vászon, Nap, tükör, Hold, mutatóujj, vízfelszín – A Jógavászistha metaforái – Nágárdzsuna és Longcsenpa májá-szimbólumai – A tudat negatív vonatkozásai és képességei (viksépa, ávritti, ávarana stb.) – Az advaita védánta, a trika és a pratjabhidzsnyá hagyomány történeti kibontakozásáról
2016. március 24.
X.
A tudat nem-kettős valósága
Kettősségek (dvaita) meghaladása (advaita, advaja): az átman és brahman, a szanszára és nirvána, a dzsívátman és paramátman, a természet és természetfeletti, az objektum és szubjektum, az anyag és szellem stb. kettősségének átélései közben – Megkülönböztetés és meg-nem-különböztetés – A közvetlenségről (anábhóga, anantara) – Adekvát megkülönböztetések a nem-kettősségen belül – Többféle dvaitádvaita és bhédábhéda – A „más tudat” problémájának megoldása Utpaladéva szerint
2016. március 10.
IX.
A tudat szabadsága
Az autonómia tudattal kapcsolatos fogalmai a hindú metafizikákban: szvajambhú, szvabháva és szvatantra – Az önmagára alapozó (szvátman) és a mindenre önmagaként alapozó (szarvátman) tudat egysége – A minden létezőhöz kapcsolódó szvabháva (önlét) illetve a dzsada (érzéktelenség) hindú felfogásairól – A spontaneitás és önkéntelenség fogalma (lhun grub) a dzogcsen-atijóga hagyományban – Az önmagától és mástól is mentes tudat szabadsága Longcsenpa Enyhülést lelni című trilógiájában
2016. február 25.
VIII.
A tudat tiszta, teljes és végtelen valósága
A tantrikus hagyományok tudatos összpontosítása a szennyeződések, mérgek és megszállottságok (mala, ávésa) valóságaira – A tisztaság tantrikus jelentései: önmagán alapuló, mástól mentes, teljes és végtelen tudat – Az „én” mint partikuláris és mint teljes tudat – Az ahankára eltérő advaita védántin és kasmíri felfogása – Az „énségen” túli aham (én)
2016. február 11.
VII.
A tudat boldogságtermészete
Ismeret/megismeréselmélet (gnoszeológia) és létezőkkel/létezéssel kapcsolatos elmélet (ontológia) egysége – Tudat és lét egysége az advaita védánta hagyomány szerint: a lét (szat) és tudat (csit) üdvtermészete (ánanda) – A csidánanda különbözősége az élvezettől és a puszta örömtől – A bhóga, a szukha és az ánanda kifejezések használatának problémájáról
2016. január 14.
VI.
A tudat dinamikus valósága
Az önvaló statikus felfogásának problémája és a sokféleség értelme – A saktipáta jelentőségéről – Két módszerek felett álló sakti Abhinavagupta Tantraszára című műve szerint: a boldogság ereje (ánandasakti) és a tudat ereje (csidsakti) – A három tudati alapsakti: teremtés, tudás, akarat – Ez utóbbiak negatív vonatkozásai: létesítés, tudomásulvétel, akaratosság – A trika hagyomány három további saktija: apará, parápará és pará (Kálaszankarsíni/Mátriszadbháva kasmíri kultuszáról)
2015. december 17.
V.
A tudat üresség- és fénytermészete
A mahájána buddhizmus és a hindú trika hagyomány ürességfelfogásának eltérései – A trika abszolút tudatának fénytermészetéről és felfényléséről (prakása) – Megnyilvánulás és meg-nem-nyilvánulás egysége a nem-kettős hagyományokban – A hiány (med pa) fogalma a dzogcsenben – A pratjabhidzsnyá tradíció ábhászavádája
2015. december 3.
IV.
A tudat tértermészete
Tér, teresség, nyitottság jelentősége a dzogcsen tradícióban – A kha és az ákása tudati értelme a hinduizmusban – A krama (kálíkula) hagyomány – A krama idővel kapcsolatos, tudatos észlelésre vonatkozó metafizikai ciklusai és azok teisztikus vonatkozásai – A dzogcsen hasonló megvalósítási ciklusai
2015. november 5.
III.
A tudat alap- és tükörtermészete
A künsi fogalma a dzogcsenben – Az álajavidzsnyána jelentése a radikális jógácsára buddhizmusban – A filmvászon metafizikai vonatkozású hasonlatának tradicionális gyökerei – A tükröződés tanának (pratibimbaváda) eredeti értelme az advaita védántában és a nem-dualista kasmíri saivizmusban
2015. október 8.
II.
A tudat mindenüttvalósága és jelenvalósága
A magábanfoglalás értékének korlátai (kitekintéssel a panenteizmusra) – „Őáltala, ővele és őbenne” – Isten és tudat: René Guénon A lét állapotainak sokfélesége és Szómánanda Sivadristi című művének eltérő tudatfelfogásai – A tudati jelenvalóság (rigpa) és a tudás (pradzsnyá, vidjá) a dzogcsen illetve az advaita védánta hagyományban – Mindentudás és mindenhatóság a saiva sziddhánta hagyomány szerint
2015. szeptember 10.
I.
A tudat mindent magában foglaló valósága
Az előző és a jelenlegi előadássorozatról – Néhány szó az advaita védánta, a trika, a pratjabhidzsnyá, a krama és a dzogcsen hagyományokról – Személyes emlékek – A természet- és környezettapasztalás jelentősége a mindent felölelő tudat megtapasztalása szempontjából
Tudatcentrikus tradíciók 2015-2016
2015. június 11.
XIII.
Az előadássorozat összefoglalása
(Kitekintéssel egy kortárs ökológiai irányvonalra, a tudatökológiára)
2015. június 4.
XII.
Tudat és tudatosság ébrenlétkor, alváskor, álomban és azokon túl
A transzcendens tudatosság egy ind-hindú példája: jóga-nidrá – A modern változat kritikája – A transzcendens tudatosság egyik tibeti példája: „álomjóga” – Napjainkig továbbélő technikái – A „teremtő álmodáson” túl
2015. május 21.
XI.
Ébrenlét, álom, mélyalvás és a negyedik: a tudat fő állapotai Indiában
A klasszikusnak tekinthető négyes felosztás és metafizikai konzekvenciái – A felosztás előzményei az upanisadokban – A nidrá mint ötödik fő tudatállapot? – A fő tudatállapot-körök kilences és tizenötös felosztása
2015. május 14.
X.
A tudat egyedüliségére vonatkozó tanítások
A csinmátra tana a Brahma-szútrában, Szurésvaránál, a Jógavászisthában, Vimuktátmannál, Dzsnyánóttamánál és Prakásánandánál
2015. április 30.
IX.
A látás általi teremtés tana
A látó ideája az upanisadokban (drastri, száksin, drik) – A látás (dristi) teremtéssel való azonossága – A dristi jelentésváltozatai Szurésvara, Vimuktátman, Dzsnyánóttama, Amaránanda, Vidjáranja, Prakásánanda, Appajadíksita és Madhuszúdana egyes műveiben
2015. április 9.
VIII.
A pratjabhidzsnyá hagyomány
Isten és a tudat egysége Szómánanda Sivadristi című művében – Utpaladéva – Abhinavagupta – Ksémarádzsa – A tudat metaforái hindú és buddhista szentiratokban
2015. március 26.
VII.
A tudat mint önvaló és mint abszolút szabadság néhány ind-hindú tradícióban
A pradzsnyánam brahma nagymondat jelentésárnyalatai – A szvatantra értelme – Önvaló és tudatosság egysége a Siva-szútrákban – Néhány fontos következmény
2015. február 12.
VI.
Patandzsali tudatfelfogása
Csitta-vritti és csitta-praszádanam – A niródhah jelentései és itteni értelme – Konklúziók
2015. január 29.
V.
A tudat fogalmai a buddhizmusban
A hinduizmusétól eltérő buddhista szóhasználatról: csitta, vidzsnyána – Bódhicsitta, szemsz, rig-pa – A tudat tagadásának értelme Nágárdzsunánál és másutt: a tudat tudatfeletti „középpontjára” vonatkozó tanítások
2015. január 8.
IV.
Tudattal kapcsolatos fogalmak az ind-hindú hagyományokban
Manasz, csitta-vritti, csitta, csit, csaitanja – Látás, tudás, tudatosság (vidjá, dzsnyána, vidzsnyána) – Az eltérő szóhasználat problémái különböző szövegekben
2014. december 16.
III.
Tudatfunkciók: a tudat működésének steineri felfogásáról
A tudatfunkciók eltérő felosztásai Rudolf Steinernél és híveinél – Észlelés, képzet, gondolkozás, érzés, akarat – A funkcionális felosztás hátrányai – Az „élő” tudatfunkciók teóriája Massimo Scaligerónál – Egy tradicionális hármas: a teremtő-cselekvő, a megismerő és az akarati tudatosság
2014. november 20.
II.
Nyugati tudatfelfogások: filozófiatörténeti áttekintés
Pszükhé – Ész, elme, értelem (ratio és mens) – Ráció és intellektus – Intellektus és tudat relációi
2014. november 6.
Sir John Woodroffe és a mai indológia
Bevezetések a tudat tradicionális felfogásaiba
Azok szűk körében, akik belátták a lét és a tudat egységének hagyományos igazságát is tetten érhető egy felfogás, miszerint a tudat hangsúlyozása a szóban forgó igazság pusztán gnoszeológiai aspektusát képezné, vagyis különbözne a lét ontológiai érvényű hangsúlyozásaitól. A helyzet ezzel szemben: lét és tudat olyannyira nem különbözőek, hogy a tudathoz nem rendelhető pusztán az ismeretelmélet, a léthez pedig csak a lételmélet. A tudat hangsúlyozása – amelyet ebben a tanévben alkalmazunk – nem csupán gnoszeológiai fontosságú, hanem ontológiai súlyú mindazok számára, akik a tudatcentrikus megközelítések konzekvenciáit levonják a maguk számára. Előadássorozatunk bevezetéseket képez a tudatosság hagyományos formáiba is, következésképpen kapcsolatos a létezéssel.
2014. október 9.
Bevezetés a tudat tradicionális felfogásaiba
I.
Agy, elme, tudat: a kortárs tudatfelfogások kritikája
Descartes elmefelfogása és annak bírálata – Az agyműködésekre redukált tudat – Elme és tudat – Különböző tudatosságok: az ébrenléti tudat formáitól a tudatalattiig és a tudattalanig – A „globális tudat” mai agyréme
2014. június 26.
Az előadássorozat összefoglalása
2014. június 5.
Közvetlen ösvény és közvetlen módszerek
A közvetlen ösvény jelenléte különböző tradíciókban – Az advaita védánta mint közvetlen ösvény – A dzogcsen mint közvetlen ösvény – Néhány közvetlen módszer – Fokozatiság, közvetlenség, szimultaneitás
2014. május 15.
A végtelen
A „végső” misztérium fogalmáról (Végcél és végső valóság) – A kis és a nagy misztériumok megkülönböztetése Eleusziszban – Kis és nagy misztériumok René Guénon szerint – Anaximandrosz to apeironja és a végtelenség – Kis és nagy misztériumok a szolipszizmus fényében (Önmodalitások és végtelen önmagamság)
2014. április 24.
Feltétlenség
Princípiumok és Princípium – Alkalmazások és végcélra irányulás – Feltételes és feltétlen – A nyitottság fogalmai Tibetben – Az anábhóga tibeti buddhista megfelelői – Spontaneitás, veleszületettség, önlét és a feltétlenség
2014. április 3.
Sákta misztériumok
A sakti metafizikai jelentései: fény, tér, irány – A saktipáta gyakorlati jelentősége: erő, energia, (hanyatlás nélküli) alászállás – Siva/Tumburu „négy nővére” – Kálí metafizikai kultuszai – A muszlim Szuhrawardí fénymetafizikája
2014. március 13.
Saiva misztériumok
Redukció, halál, megsemmisítés – Csontváz, koponya, hamu – Áldozat és önfeláldozás (Siva követése) – Pásupaták – A saiva sziddhánta (Dualista saivák) – Szadásiva öt arca
2014. február 20.
Visnu és Siva
Vaisnavák és saivák – Megőrzés és felszámolás – Lét és létfeletti – Visnu alászállásai és Siva alászállásai – Személyesség és személyfelettiség
2014. január 30.
Fiúnak lenni
Gyermekség: tanulás, keresni az Atyát és találkozni az Anya fényével – Logosz – Az avatára jelentései – Logosz és Khaosz
2014. január 9.
Isten és Atya
Az atyaság misztériumai (Zeusz, Jupiter, Atya és Fiú) – Az Atyával való egység – Egyesülés és Egység – Benne-foglaltság és Egység – Egység és Nem-kettőség – Isten és Istenség
2013. december 5.
A Végső ideái és a metafizikai abszolútum elnevezései
A buddhizmus „ellobbanása” – A nirvána jelentésmódosulásai – A metafizikai felszabadulás mint cél a hinduizmusban (móksa, mukti) – Az életben megszabadult (dzsívanmukta) jellemzői – A transzcendentális üresség különböző aspektusai
2013. november 8.
Túl az Aranykoron
Adam Kadmón és az első édeni ember (A zsidó és a muszlim misztika néhány közös ideája) – Az Aranykor misztériumai és sajátosságai – A müsztérion kifejezés jelentései – A kis misztériumok csúcsa: az édeni ember – Mivel többek a nagy misztériumok a primordialitásnál?
2013. október 4.
Bevezetés: Tradíciók és Tradíció
A hagyomány különböző szintjei – A hagyományszintek organikus hierarchiája – Az emberiség legnagyobb szellemi hagyományai és a világvallások (Tradíció és vallás) – A legnagyobb szellemi hagyományok és a primordiális Hagyomány történelemfeletti ideája (Tradíciók és a Tradíció)
2013. június 27.
Összefoglalás
Az elmúlt tanév témáinak áttekintése, összegzésekkel
2013. június 7.
A májá és az avidjá mint „negatív” misztérium
A két fogalom szentiratokbeli eredete – Az első kidolgozott metafizikai koncepcióik – Dualista koncepciók szerinti felfogás – Nem-dualista felfogás – Az avidjá „helyének” advaita védántin meghatározásai
2013. június 4.
Szövegolvasás
Śaṅkara: Nirguṇamānasapūja (25-28. [pdf: 19-22. ] o.)
2013. május 31.
A káosz
A kortárs káoszkutatás néhány eredményéről – Guénon „két káosza” – A modern káoszmágia jelensége és negatív sajátosságai – Konklúzió
2013. május 7.
Szövegolvasás
Jianzhi Sengcan: Xinxinming
2013. április 19.
Szolidifikáció és felbomlás
A szolidifikáció guénoni értelmezése – A szolidifikáció „maximuma” – A feloldás pozitív aspektusai – Oldás és felbomlás – A felbomlás „maximuma”
2013. április 2.
Szövegolvasás
Jianzhi Sengcan: Xinxinming
2013. március 29.
A medúzafő
A mítosz szó jelentései – A tradicionális mítoszok jelentősége – A gorgók mítosza Szabó Árpád és Kerényi szerint – A medúzafő ontológiai mibenléte – Perszeusz megoldása
2013. március 8.
A csit-dzsada-granthi mibenléte
A fogalom jelentése – A csit-dzsada-granthi működése az emberben – Az eredeti védántin kontextus, melyben megjelent – Különböző megnyilvánulási formái
2013. március 5.
Szövegolvasás
2013. február 19.
Szövegolvasás
Śaṅkara: Sarvadarśanasiddhāntasaṁgrahaḥ XII. fejezet
2013. február 15.
A semmi problémája
A semmi fogalmának kultúrtörténeti keresése – Szellemi konklúziók 1. – A pokol legmélye Dante szerint – A nemlétezés nemléte Parmenidésznél – Abhinavagupta véleménye – Szellemi konklúziók 2.
2013. január 25.
A Sátán és a sátániság metafizikai mibenléte
Ördög, Sátán, Antikrisztus (Különbségek és hasonlóságok) – A Gonosz és az Antikrisztus rövid kultúrtörténete – A Sátán meghatározása László András szerint – A sátáni mibenléte és gondolatának metafizikai határai
2013. január 8.
Szövegolvasás
Śaṅkara: Sarvadarśanasiddhāntasaṁgrahaḥ XII. fejezet
Sötét misztériumok
(Last Exit, 2013. I. félév, 2012–13-as tanév II. félév)
A következő félév előadásainak az erejéig és időtartamában a szellemi tradíciók olyan fogalmaival és jelenségeivel foglalkozunk, amelyek nem „pozitívak” ugyan, de hatást gyakorolnak a jelenkori ember életére, sőt szellemi életében is hatnak. Diabolikus természetük ellenére sajátos „negatív” misztériumokat képeznek, melyek megismerésre várnak és megoldásokat kívánnak.
2013. január 4.
Az éj és a feketeség mint szimbólum
A misztérium szó jelentései – A kis és a nagy misztériumok Guénon szerint – A kis és a nagy misztériumok Eleusziszban – A „sötét misztériumokról” – Az éjszaka Novalisnál – A kálamukha irányzatról – A fekete lingam és a fekete Kálí – A fény hiánya és a fény forrása
2012. december 18.
A szellemi szabályosság és gyakorlatok problémája
A regularitás fogalma René Guénon műveiben – A szabályosság Guénon után, híveinél (Beavatási regularitás és vallási regularitás) – Elmélet és gyakorlat – A felhatalmazás és az ellenőrzés jelentősége egykor és ma
2012. december 4.
Szövegolvasás
Śaṅkara: Sarvadarśanasiddhāntasaṁgrahaḥ XII. fejezet
2012. november 16.
A beavatásprobléma
A beavatás jelentése és eltérő típusai a különböző tradíciókban – A beavatás felső határa – Mi történik „a beavatás” által? – A beavatás elérhetetlenségének okai a jelenkorban
2012. november 6.
Szövegolvasás
Śaṅkara: Sarvadarśanasiddhāntasaṁgrahaḥ XII. fejezet
2012. október 19.
A mesterprobléma
A hiteles szellemi mesterek jelenkori hiányának okai – A tanítványság mibenléte – A mesterek láncolata – A hindú tantrák háromféle mestere – A létguru és az ősguru
2012. október 2.
Szövegolvasás
Śaṅkara: Sarvadarśanasiddhāntasaṁgrahaḥ XII. fejezet
A szellemi élet alapvető problémái a jelenkorban
(Last Exit, 2012. II. félév, 2013. I. félév – Szmorad Csabával és Virág Lászlóval közösen)
2012. szeptember 21.
A tradícióválasztás problémája
A tradícióválasztás fogalma Julius Evolánál – A tradícióválasztás itteni jelentése – Az elmélet és a gyakorlat közötti különbség mint a választás elsőleges oka – Ki választ? – A tradícióválasztás hibái
Szövegolvasás
2012 őszétől Horváth Róbert a háromhetente tartott rendszeres előadásai mellett kötetlenebb jellegű szövegolvasás szemináriumot is tart. Az órák célja a különböző szellemi tradíciók szentiratainak kultiválása, szövegmagyarázattal és olvasástechnikai szempontok megadásával együtt. A főként elsődleges forrásokat már létező magyar fordítások alapján, közösen olvassák a résztvevők. A műveket az előadó kommentálja, és értelmezési valamint olvasásmódszertani segítséget is nyújt.
2012. szeptember 4.
Śaṅkara: Sarvadarśanasiddhāntasaṁgrahaḥ XII. fejezet
2012. június 22.
Összefoglalás
Az elmúlt év alapfogalmainak és eszméinek áttekintése, összegzése
2012. június 8.
Ramana Maharsi életének néhány tanulsága és tanítása
Az aszkézis korai és későbbi formáiról – A hindú tradíció tanulmányozásának momentumai – A második halálélményről – Kisebb életepizódok, nagy tanítások – Lényeg és személyes sajátosságok
2012. május 18.
Ádi Sankarácsárja
Az advaita védánta Ádi Sankara előtt – Sankara élete – Művei rövid áttekintése – Sankara és a májáváda – Sankara kévaládvaitája
2012. április 27.
Srí Abhinavagupta
Kasmír szellemi jelentősége India történetében – Abhinavagupta helye a hindú hagyomány egészében – Élete – Műveinek rövid áttekintése – Megjegyzések a krama és a trika saivizmusról
2012. április 6.
A huszadik századi nyugati össztradicionális szerzőkről
Guru és upaguru, ácsárja és upácsárja – Néhány gondolat Ananda Kentish Coomaraswamyról – Marco Pallisról – Frithjof Schuonról – Titus Burckhardtról, és hasonló szerzőkről
2012. március 16.
Az ifjú Julius Evola filozófiai munkásságáról
A korai filozófiai művek rövid áttekintése – Az individuum jelentései az ifjú Evolánál – A hatalom jelentése – A spontaneitás jelentése – A „más” útja és az abszolút individuum útja
2012. február 24.
René Guénon és a lét állapotainak metafizikája
A létállapotok sokaságának guénoni tanítása – Guénon és a Lét – Guénon és a szúfizmus – Guénon és a Nem-Lét – Az ismeretlen René Guénon
2012. február 3.
Művészet, szépség, esztétikum spirituális úton
A karmikus késztetések tudatos megélése művészeti alkotások segítségével – A késztetések irányítása és a tradicionális művészetek – A katharszisz antik nyugati eszméje – A szépség, a művészeti élmény, az esztétikai élvezet, és amit velük tehetünk – Abhinavagupta esztétikaelméletéről
2012. január 13.
Reinkarnáció – Egy eszme involúciója
Az „ismétlődő halál” a korai hindú szentiratokban – A buddhista eredet – Az apúrva hindú elmélete – Az „újratestetöltés” az upanisadokban és a védántában – Kísérlet az eredeti tanítás értelmezésére és annak szellemi alkalmazhatósága
2012. január 12.
ARS NATURAE folyóiratbemutató
A 3-as és 4-es összevont szám bemutatója - beszélgetés Kocsi Lajos és Berkó Dániel szerkesztőkkel, illetve Horváth Róbert és Vukics András szerzőkkel
2011. december 9.
A természetfelettiség kritériumai
Metafizika mint szupervalóság és valós irányulás – A magábanfoglalás kritérium – Az azonosulás kritérium – A meghaladás kritérium – Az önazonosság kritérium – Vanság és önmeghaladás metafizikai jelentése
2011. november 18.
A dualizmus módszertani jelentőségéről
Természet és természetfeletti – Dualizmus és szembeállítás mint módszer – Érvényes dualizmus és érvénytelen dualizmus – Érvényes megkülönböztetés és érvénytelen megkülönböztetés
2011. október 28.
A kettős egység doktrínája és az isteni kettőségek
Kettősség és kettőség – Sakti és Siva – A jónilingam szimbóluma – Prakriti és purusa – Szubsztancia és esszencia
2011. október 7.
A természet két eltérő jelentése
A többféle természet tana a nyugati antikvitásban – Természet és természetet követő értelem a sztoikusoknál – A nem-mesterkéltség eszméje a hinduizmusban és a buddhizmusban – A prakriti jelentései – Prakriti és buddhi a szánkhja-hagyományban
ALAPESZMÉK ÉS SZEMÉLYEK II.
(Last Exit, 2011. II. félév, 2012. I. félév – Szmorad Csabával és Virág Lászlóval közösen)
A következő két félévben folytatjuk az elmúlt évben megkezdett előadássorozatunkat. Némi különbség lesz, hogy a személyekről tartandó előadások nem ékelődnek az eszméket tárgyalók közé, hanem az év második felében, egymást követően tartjuk őket. Az alapeszméket és -fogalmakat az eddigieknek megfelelően sajátos témafelvetések keretei között tárgyaljuk.
Mint korábban említettük, szellemi alapfogalmaink – melyek nem csupán személyesek, hanem a nagy szellemi tradíciókból származnak – alapelveink fundamentumait képezik. Életünk vezércsillagai, meditációs témák, legfontosabb irányulásaink szóbeli leképződései. A mai világban számos spirituális gyakorlat azért eredménytelen, mert megfeledkeznek ezek fontosságáról.
A jeles személyiségek bemutatásával, életművük egyes aspektusainak tárgyalásával az egyéni lezáródottság meghaladásához, szellemi perspektívák megnyitásához kívánunk segítséget nyújtani.
2011. szeptember 16.
Tradicionális környezetfilozófia
A jelenkori környezetfilozófiáról – Centrum és periféria tradicionális kettőse – A centrum elsőbbsége (középpont, összpontosítás, koncentráció) – A tudatos környezet szerepe az álközéppont meghaladásában – A mindent felölelő centrum
2011. július 8.
Az 'Alapeszmék és személyek' előadássorozat összefoglalása
Az előadó lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók kötetlen beszélgetés és teázás keretei között kérdéseket tegyenek fel
2011. június 10.
Személytelen, személyes, személyfeletti
A személyes és a személytelen Isten kettősségének problematikája – A személytelenség mint megfosztottság és mint személyfelettiség – A személytelen, személyes, személyfeletti hármassága – A személyesség misztériuma – Mágia és metafizika – Spiritualitás és metafizikalitás
2011. május 20.
A szimbolikus látásmód szerepe a metafizikai önmegvalósítás útján
A szimbólumok típusai – Eltérő szimbolikus látásmódok – A szavak szimbolikus volta – A jelenségek szimbolikussága – A szimbolikus látásmód szerepe a szellemi és metafizikai önmegvalósítás útján
2011. április 29.
Ramana Maharsi és az Önkutatás ösvénye
A vicsára jelentései – Az átmavicsára a hindú hagyományban – Ramana Maharsi életéről – Az Önkutatás módszere és ösvénye Ramana Maharsinál
2011. április 8.
A princípiumok princípiuma: az önmaga(m)ság
A princípium jelentései – A kozmikus princípiumok és a princípiumok kozmoszfeletti princípiuma – Különböző princípiumláncok és a végső princípium – A tattva indiai fogalma – Az énség eltérő felfogásairól – Énség és önmagamság
2011. március 18.
A szentség érzékelése
A szentség jellegzetességei és meghatározásai – Rudolf Otto és a szent – A transzgresszív szakralitás fogalma és mibenléte – A szentség problematikája: szentimentalizmus, moralizmus, szentség – Keresztény típusú szentség és nem-keresztény típusú szentség – A szent érzékelésének fundamentális jelentősége
Julius Evola: Az individuum és a világ létesülése című kötetének bemutatója. Rády Sándor Zsolt beszélget a fordítóval, Molnár Andrással, és Horváth Róberttel.
2011. február 25.
Hamvas Béláról és különböző életszakaszairól
Személyes élmények – Hamvas Béla korszakai – Amikor Hamvas Béla megismerte a Hagyomány eszméjét – Meg akarta-e haladni Hamvas a Hagyományt? – Hamvas Béla és az idill – Hamvas Béla emberi nagysága
2011. február 4.
A „többféle nemlét” és a semmi problémája
A nemlét radikálisan különböző elgondolásai: valaminek a meg-nem-léte, a nemlét és az egyetemes nem-lét – Hasonlóságok – Az objektivizálódó semmi filozófiai abszurditása – A semmi fogalmának szellemtörténeti keresése – Jelenkori metafizikai konklúziók a semmi kapcsán
2011. január 14.
Niszargadatta Mahárádzs tanításai és a „Vagyok” ideája
A tudatosság és a tiszta tudat Niszargadatta Mahárádzsnál – Az eltárgyiasítás folyamata – Az álszubjektum sajátosságai – A meg-nem-ismerhetőség és a nem-tudatában-lenni elve – A „Vagyok” és forrása
2010. december 10.
A tudatosság fokozatai és a létezés szintjei
A lét és a tudat ismeretelméleti azonossága – A megismerés tradicionális felfogása – Létszintekre vonatkozó antik nyugati kategóriák – A tudatosság fokozatai – A lét és a tudat ontológiai azonossága – Hogyan lehet metafizikai fogalom a lét és a tudat?
2010. november 19.
René Guénon és a lét állapotainak metafizikája
Guénon életéről röviden – Az ismeretlen René Guénon – Guénon és a nem-lét – A létállapotok sokaságának guénoni tanítása – Guénon és a szúfizmus
2010. október 29.
Szellem és intellektus relációja
Az intellektus antik nyugati és keleti értelmezése – Természet és intellektus – Az ész és az értelem különbözősége – Természet és szellem – Intellektualitás és spiritualitás – A szellem és a metafizikai abszolútum
2010. október 8.
Julius Evola filozófiai munkássága
A korai filozófiai művek rövid áttekintése – A hiányosság jelentése Evolánál – A spontaneitás jelentése – A bizonyosság (C. Michelstaedter) jelentése – Az individuum jelentése – A hatalom jelentése – A „más” útja és az abszolút individuum útja – A korszak fogalma a fiatal Evola gondolkodásában
ALAPESZMÉK ÉS SZEMÉLYEK I.
(Last Exit, 2010. II. félév, 2011. I. félév – Németh Norberttel és Szmorad Csabával közösen)
Az elmúlt két félévben a hindú tantrák világáról tartottunk egy előadássorozatot. Ebben az évben visszatérünk olyan fogalmak és ideák tárgyalásához, amelyek nézőpontunkból – és nem csupán az előadó szempontjából – alapfogalmaknak, alapideáknak tekinthetők.
Ennek a választásnak több fontos oka van. Egyrészt minden analízis addig érvényes, ameddig nem téveszti szem elől az átfogó összefüggéseket. Másrészt az alapfogalmak életünk vezércsillagai: legfontosabb irányulásaink szóbeli leképződései. Számos szemlélet, érdeklődés és életterület azért sikertelen, mert megfeledkeztek mindarról, ami joggal alapfogalomnak nevezhető. A különböző hagyományos spirituális módszerek és megvalósítási eljárások szintén azért eredménytelenek a jelenkorban, mert alapfogalmak iránti érdeklődés – ennek szintentartása és elmélyítése – nélkül végzik azokat.
Az alapeszmék körét néhány jeles személyiség bemutatásával, pontosabban életművük egyes aspektusainak tárgyalásával bővítjük. A jelentős személyiségek felé történő komoly odafordulás mindig is az egyéni korlátoltság és lezáródottság meghaladásának eszköze volt.
2010. szeptember 17.
A szellem fogalma
A definiálás problematikája: előnyök és hátrányok – Néhány szellemdefiníció – A definíciók hierarchiája és a hierarchizálás alapjai – A Subiectum in actu-kénti definíció (László A.) részletes értelmezése – Ébrenlét, álom, mélyalvás és a transzcendentális állapot a szubjektum vonatkozásában – Transzcendencia és immanencia
2010. június 18.
Konklúziók és konzekvenciák
A hindú tantrák közös és lényegi sajátosságai – Buddhista tantrizmus és hindú tantrizmus – Nyugati konzekvenciák
KÖNYVBEMUTATÓ
(Last Exit, Ars et Vita Alapítvány)
2010. július 8.
Otto Weininger: Nem és jellem
Könyvbemutató beszélgetés keretei között – Kérdező: Rády Sándor Zsolt
Folyóiratbemutató – Ars Naturæ 1-2.
Beszélgetés a szerkesztőkkel: Kocsi Lajossal, Umenhoffer Istvánnal és Berkó Dániellel – Kérdező: Rády Sándor Zsolt
2010. június 5.
Egy tantra bemutatása: Yonitantra
2010. május 28.
A kasmíri saivizmus és a tantrikus metafizika
A trika saivizmus története, képviselői, irányzatai és legfőbb sajátosságaik – Hármasságok a hindú tantrizmusban – Siva és Sakti kapcsolata – A tattvák tantrizmus által kibővített rendszere – A prathjabhidzsnyá elmélete
2010. május 07.
További tantrikus karakterisztikumok és magatartásformák
Temető, holttest, koponya – Autonómia és félelemnélküliség (abhaja) – Uralom és törvényfelettiség (akula) – Szerelmi etika – Transzcendens játék (lílá)
2010. április 16.
Tantrikus ideák: Beszéd és mantra
A mantrák általános elmélete – A tantra mint mantra sásztra – A sakti mint beszéd (vák) – A beszéd négy szintje – Dzsapa és adzsapa
2010. március 26.
Tantrikus ideák: Test, cakra, kundaliní
A „szubtilis testek” megteremtése és ismerete – A njászák – A píthák mibenléte – A csakra jelentései – A kundaliní különböző megközelítései
2010. március 05.
Tantrikus ideák: Májá, világ, közösség
A tantrizmus és a májá – A nivritti és a pravritti – Teremtés és kozmológia – A rózsafüzér hindú megfelelőjének (málá) szimbolikus jelentősége – Mandala és jantra
2010. február 12.
Tantrikus ideák: Sakti és tudatosság
A nőtisztelet példái a kulácsára-hagyományban – Okok – Teizmus, polüteizmus, autoteizmus – A sakti mint a tudat dinamikus aspektusa (a krijá és a szpanda) – A sakti főbb formái
2010. január 22.
Tantrikus ideák: Beavatás
A beavatás eltérő formái – Az eltérő formák közös jelentése – Az eltérő formák hierarchiája – A tantrizmus fő érve a díksá nélkülözhetetlensége mellett
2009. december 18.
Tantrikus ideák: Mester és tanítvány
A mester keresésének első lépései – Pandita, ácsárja, guru – A tanítvány (sisja) viszonya a mesterhez (guru) – A mester viszonya a tanítványhoz – A guruk láncolata – Az ádiguru és jelentősége – A tantrák guru- és sisjavádája
2009. november 27.
A hindú tantrák és tantrikus irányzatok felosztásai
Saiva és vaisnava – Vámácsárin, daksinácsárin, madhjama – Területi felosztások (pl. girnárí és névárí) – További alfelosztások és irányzatok (pl. saiva, sákta, vaisnava; pásupata, kápálika, aghóra, nátha, szahadzsijá, bául stb.)
2009. november 06.
Véda és tantra
Ortodoxia és heterodoxia – Móksa és bhóga – A négyféle dharma és a szádhana sásztra – A védánta és a tantra – A jóga és a tantra – Az indiai szellemtörténet fordulópontjainak okairól – A tantrizmus hatása a hindú tradícióra
2009. október 09.
Az öt tiltott elem használatának problémaköre
Az öt tiltott elem (pancsamakára) mibenléte – A használat hindú keretei – Az okok – A borivással és a különleges szexuális közösülésekkel kapcsolatos téves felfogásokról tantrikus hindú szentiratok tükrében – A használat célja – A tiltott elemek és a nyugati világ
BEVEZETÉS A HINDÚ TANTRIZMUS VILÁGÁBA
(Last Exit, 2009. II. félév, 2010. I. félév)
2009. szeptember 18.
A tigrislovaglás szimbolikája és a hindú tantrizmus magyar nyelvű irodalma
A tigrislovaglás szimbóluma a különböző tradíciókban – Jelentések – A jelkép alkalmazása Julius Evola Meglovagolni a tigrist című könyvében – A hindú tantrizmus magyar nyelvű irodalmának áttekintése és rövid értékelése
2009. június 19.
A szerelem misztériumai
A szerelem antik felfogásai – A szerelem a lovagi korban – Szerelem és neoplatonizmus – Konklúziók – A szerelem misztériumai: halál, átalakulás, teljesség, szexualitás – A szexualitás misztériumairól
2009. május 29.
A halál. Tradicionális felfogások és viszonyulások
Az ősök kultuszának eredeti és elsőleges értelme – A halál léte és nemléte – A halál metafizikai funkciója – A halál mint végső megpróbáltatás – Boros László teóriája – A reinkarnacionizmus története
2009. május 8.
A szolipszizmusról
A szolipszizmus téves felfogásai (Filozófiai panoráma) – A szolipszizmus mint filozófia és mint létszemlélet – A szolipszizmus mint metafizikai megvalósultság – Filozófia, létszemlélet, metafizikai megvalósítás – A szolipszizmus példái a tradíciókban
2009. április 10.
Mi a metafizika?
Mi nem metafizika és miért nem az? – Az okkultizmusról és a filozófiai metafizikákról – A lét mint abszolútum a nyugati és a keleti világban – A nem-lét mint abszolútum Keleten – Az indiai metafizika szadaszat fogalmának jelentése és jelentősége – Szadaszat és nem-lét – Szadaszat és lét
2009. március 20.
Az archaifikáció jelentése és fontossága
A szellemi előkészítés nélkülözhetetlensége – Az archaifikáció kettős jelentése – Az újra-tradicionalizálódás fontossága – Ellenpéldák – Tradicionalitás és ön-archaifikáció – Kezdetben-lét és uralomban-lét
Könyvbemutató – Tanulmányok a tradicionális íjászatról
Beszélgetés Baranyi Tibor Imrével – Kérdező: Rády Sándor Zsolt
2009. február 27.
Olvasással kapcsolatos irányelvek
A könyv mint szimbólum – A könyvek jelentősége a modern korban – Olvasás és olvasni tudás – Néhány statisztikai adat – Olvasástechnikai alapelvek
2009. február 13.
A négyféle dharma (Különbségek és összefüggések)
2009. február 6.
A hindú tantrizmus körvonalai 2.
A tantrizmus definíciói – A hindú tantra viszonya a testhez és a megnyilvánulás világához – Egy klasszifikáció problémái: a jobbkéz útja és a balkéz útja – A tantrikus hitelesség kritériumai – A négyféle dharma hindú elmélete és a tantrizmus univerzalitása – Egy „esszenciális tantrizmus” lehetősége
2009. január 2.
A hindú tantrizmus körvonalai
Védikus szellemiség és tantrikus szellemiség – A tantrizmus történeti megjelenése Északnyugat-Indiában, Északkelet-Indiában és Dél-Indiában – A megjelenés legfőbb összetevői – Egy klasszifikáció problémái: a jobbkéz útja és a balkéz útja – A főbb iskolák és doktrinális sajátosságaik – A tantrikus irányzatok hatása az indiai kultúrára – Egy „esszenciális tantrizmus” lehetőségei
2008. december 5.
A Védák szellemisége
A védikus irodalom és szellemiség alapvonalai – A Védák istenei – A Védák főbb rítusai – Észrevételek a védikus vallási attitűd kapcsán – Fejlődött-e a hindú hagyomány? – A kibontakozás szükségessége
2008. november 14.
Az átmá felfogásai a hindú tradícióban
Az átmá fogalma a Védákban – Az Upanisadok felfogása – Ádi Sankarácsárja – Az átmá megsokasodása: Rámánudzsa, Madhva, Vallabha és Nimbárka eltérő felfogásai – A felfogások hierarchiája (A többféle felfogás problémája és gyakorlati haszna)
2008. október 24.
A nő és a férfi
A nemek és a társadalom – A nő szellemi útja és a férfi szellemi útja (Különbségek és hasonlóságok) – A szexualitás szerepe és a polügámia problémája – A nemek benső jelentései
2008. október 3.
A művészet szerepe a spirituális úton
Istennév és istennevek – A szépség – Katharszisz – A karmával kapcsolatos keleti felfogás és a művészet – Az átalakulás – Kis és nagy misztériumok – Szépség és igazság
A TRADÍCIÓ ÖSVÉNYEI
(Last Exit, 2008. II. félév, 2009. I. félév – Németh Norberttel és Szmorad Csabával közösen)
2008. szeptember 12.
A szellemi út kezdetei
Önkutatás és Istennek-szentelődés – A nevek misztériuma – A szellemi gondolkozás – Rítusok és segédeszközök – Önkorrekció és befeléfordulás – A koncentráció – Feltételek és kritériumok
2008. június 13.
Ramana Maharsi és az átmavicsára
Pszichológiai önvizsgálat és szellemi önvizsgálat – Az átmavicsára az Upanisadokban és Sankaránál – Az önvizsgálat és önkutatás spirituális módszere Bhagaván Srí Ramana Maharsinál
2008. május 23.
Az egzisztencia szellemi problémája és jelentősége
Lét, létezés, létezőség – Egzisztencia: létező és létezés határán – Egzisztenciális megvalósítás és szellemi megvalósítás – Az egzisztencia szerepe a szellemi úton
2008. május 2.
A primordiális tradíció eszméje
A Hagyomány ideájának félreértései és a kifejezéssel való visszaélések – A történeti tévedés – A primordiális tradíció jelentőségéről a hinduizmus és a buddhizmus kapcsán – A Hagyomány jelentősége az eltérő beavatásértelmezések kapcsán – A primordiális tradíció intuíciójának korrekciós és radikalizáló ereje
2008. április 11.
Előkészítés és fokozatiság a nyolcrétű indiai jógában
A Patandzsali-féle astánga-jóga jelentősége a hindu tradícióban (A szellemi út előkészítése és a magasabb jógatípusok) – A nyolc nagy fokozat (anga) jelentése – A fokozatok tagolódása: elő-előkészítés, előkészítés, beavatás, megvalósítás – Az ászanákról és a pránájámáról – Az előkészítési fokozatok kapcsolata a magasabb fokozatokkal
2008. március 14.
Szabadság és megszabadulás
A kompromittálódott szabadság-eszme Nyugaton (Az ál-szabadság főbb típusai) – A szabadság és megszabadulás a hinduizmusban és a buddhizmusban – Móksa és mukti – Kaivalja – Nirvána – Szatori – A félreértett megszabadulás: menekülés
2008. február 15.
A szellemi előkészületek két példája a hindu hagyományban
Az előkészítés jelentőségéről – A „klasszikus” jóga nyolc nagy fokozata (az angák) – Az előkészület és az elindulás megvalósítása a klasszikus jóga szerint (jama és nijama) – Moralitásprobléma: a morál és az éthosz Nyugaton és Keleten – A jama és alfokozatai – A nijama és alfokozatai – A jama és a nijama helye és szerepe az egészben
A SZELLEMI ÚT KEZDETÉNEK BENSŐ LEHETŐSÉGEI A JELENKORBAN
(Last Exit, 2008. I. félév – Szmorad Csabával és Virág Lászlóval közösen)
2008. január 18.
Könyvbemutató: Indiai feljegyzések
Általában a könyvről – A „szellemi napló” írásának belső okairól – Az utazás okai és állomásai – Néhány részlet felolvasása – India szellemi kitüntetettségéről és leromlásáról